Földigiliszták segítségével világított rá a Kwizda a globális környezeti problémákra
A Kwizda novemberben tartotta meg a Nova Agricultura díj ünnepélyes díjátadóját. Az idén elindított pályázat termőtalajaink egészségének megőrzésére és a hasznos talajlakó szervezetek védelmére volt hivatott felhívni a figyelmet. A pályázatra számos színvonalas munka érkezett, és örömteli, hogy a fent nevezett témakör – jelentőségéből kifolyólag – ilyen érdeklődést váltott ki. A pályázatra három kategóriában nevezhettek a pályázók, továbbá négy különböző különdíj is kiosztásra került, így a leginnovatívabb pályamű szerzője összesen 3 millió Ft díjazásban részesült.
A rendezvényen a Kwizda csapatán és a díjazottakon túl a pályázatokat elbíráló szakmai zsűri is megjelent: Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, Prof. Dr. Veres Szilvia a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karának egyetemi tanára, Dr. Czinege Erik, a Kwizda növénytáplálási innováció nemzetközi vezetője, Horváth Balázs, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Szántóföldi Növények Osztályának vezetője, valamint Megyeri Szabolcs kertészmérnök, blogger is.
Talajaink állapota nemcsak nemzeti, hanem európai uniós, de ezeken a kereteken túlnyúlva, globális szinten is aggasztó képet fest. Leszűkítve a problémát az Európai Unióra, annak missziói között tarthatjuk számon az Európai Bizottságnak a talajok védelmével kapcsolatos küldetését is. A ,,Talajmegállapodás Európáért” elnevezésű küldetés szerint a talaj hosszú távú egészségének jelentőségével kapcsolatos ismeretek és tudatosság hiánya a talajromlás egyik fő eredője, amely hatást gyakorol a talaj ökoszisztéma-szolgáltatási képességére. A talajgazdálkodásban nem jöhet létre rendszer szintű változás, amíg a társadalmi tájékozottság, a közösségek közötti ezzel kapcsolatos kommunikáció, valamint a közös fellépés érdekében megvalósuló elkötelezettség nem elégséges.
A talajok védelméhez alapvetően kapcsolódik a talajban élő szervezetek közösségeinek fenntartása is, hiszen az az egészséges, jó tápanyagszolgáltató képességű talajok működésének elengedhetetlen feltétele. A talajlakó élőlények makrofaunáját gazdagítják a földigiliszták különböző fajai is, melyek élettevékenységük folytán hozzájárulnak többek között a talaj megfelelő szerkezetességének fenntarásához, miközben jelentős szervesanyag-mozgatási funkciót is betöltenek.
A díjátadó során Dr. Czinege Erik elmondta, hogy annak idején, amikor terepi munkatársként dolgozott, felfigyelt a földigiliszták aktív tevékenységére a talajszelvényásások során. Az intenzíven művelt területek esetében azonban szembetűnőnek találta a giliszták hiányát, hiszen a bolygatást igen nehezen viselik a hasznos szervezetek. A no-till, vagyis forgatás nélküli, illetve a talajt mérsékelten bolygató művelési rendszerek esetében ennek ellentétét tapasztalta…
Ürge-Vorsatz Diána megdöbbentő adatra hívta fel a figyelmünket: november 17-e volt az emberiség történelmének legmelegebb napja a Földön. Jóllehet, a globális felmelegedés mértékét, a célkitűzések szerint, szeretnénk az ipari forradalom előtti állapotokhoz képest 1,5oC-on belül tartani. Ennek ellenére, az említett napon már több mint 2 oC-kal haladtuk meg a felmelegedés mértékét.
A klímakutatók fogják a fejüket, hiszen, ahogy azt a klímaszakértő említette ,,az összes indikátor lemászik a térképről”. A klímaváltozásnak a hőmérséklet emelkedésével kapcsolatos aspektusai ismeretesek a tágabb ,,közönség” számára is, azonban a felmelegedésnek számos egyéb vonatkozása is van. A kedvezőtlen jelenségek nyomán feltehető a kérdés, hogy a civilizáció vajon meddig képes még ilyen ütemben fejlődni, olyan értelemben, és azon a szinten, ahová pár évszád alatt sikerült eljuttatnunk… Kiemelhető, további probléma a biodiverzitás, vagyis a fajok sokféleségének csökkenése, amelyről már nem olyan gyakran hallani, valamint kevésbé hangoztatott terület, a talaj pedig az a közeg, amely évezredeken keresztül, hosszas talajfejlődési folyamatokon keresztül jött létre, és megújulásához legalább ennyi, vagy még több időt igényel. A helytelen földhasználati gyakorlatok természetesen a talajdegradációnak kedvező folyamatok közé tartoznak. Napjainkban a talajok 25%-a jelentősen leromlott állapotúnak minősül, és ilyen módon kiesik az élelmiszertermelési lehetőségek köréből.
Nehéz meghatározni, hogy az egyéni felelősségvállalásnak hol húzódhatnak a határai ebben a jelentős, pontosabban égető, az élelmiszerbiztonságot is jelentősen meghatározó kérdésben. De egy biztos: létezik egyéni felelősség.
A pályázat résztvevői között olyan tehetségek jelentek meg, akik valamilyen módon, akár egyéni tevékenységük, akár közösségi szinten elkezdték megalapozni a változást. Az edukációnak megkerülhetetlen szerep jut abban, hogy a talaj értékével kapcsolatos információk napvilágra kerüljenek, és minél szélesebb körben juthassanak el a társadalom ,,érintetlen” rétegeihez is.
A talaj jelentőségét hangsúlyozó törekvések díjazásában rendkívül fontos szerep jut a magánszektornak, azon belül is az olyan vállalatoknak, mint a Kwizda, amelyek honorálják, és hangsúlyozzák az ilyen irányú tevékenységet. Az egészséges talaj nemcsak az élelmiszerbiztonság, hanem szénraktárként a légköri ,,egyensúly” fenntartásának egyik legmeghatározóbb szereplője. Minél egészégesebb egy talaj, minél élénkebb mikrobiális élet zajlik benne, és minél nagyobb mennyiségű makroszervezet, földigiliszta él benne, annál nagyobb mennyiségű szenet képes eltárolni ez a komplex élettér, amely a lábunk alatt terül el. A talajok egészségének támogatása lehet az egyik reményünk a klímaváltozás ütemének lassításában.
Selmeczi Dóra Sára a Kwizda Nova Agricultura pályázatának innovációs területén nyerte el a fődíjat ,,A földigiliszták és az élő talaj megőrzésének fenntartható technológiái” című munkájával. A gazdag nemzetközi, hazai szakirodalmi áttekintést ötvöző pályamunka rendkívül magas színvonalon készült el, mely döntéselőkészítő elemekkel is kiegészült. A munka a termelők számára szolgálhat vonalvezetőként, az egyes elvégzendő agrotechnikai beavatkozások földigilisztákra gyakorolt hatásának előrejlezésével (1.000.000 Ft ösztöndíj).
Selmeczi Dóra Sára a Kwizda Nova Agricultura pályázatának innovációs területén nyerte el a fődíjat
Sára a MATE mezőgazdasági mérnök alapszakán, majd később ugyanitt, növényorvosi mesterszakon végzett. Ezt követően kezdett bele doktori tanulmányaiba, és a beadott pályázati munka doktori kutatásának egy részét képezi. A talajbiológia, giliszta-, valamint fonálféreg-kutatás területén végzi munkásságát.
A kutatások kiterjednek a kertészet talajtakarás, a regeneratív talajművelés területére is. Érdeklik továbbá a környezettudatosság lehetőségei is.
A pályázat edukációs kategóriájában Szolnoki Lea Anna vehette át a díjat többcélú edukációs tartalmú pályázatának hála. A tanulók aktív bevonása a témakörbe, a következtetések levonásába napjaink oktatásában valóban kiemelkedő jelentőséggel bírhat. Nemcsak száraz ismereteket ad át a program, hanem komplex megközelítéseket alkalmazva tanrendbe beépíthető színvonalon megfogalmazott pályaművet ismerhetett meg a zsűri. A látványos, játékos módon ,,megfogó”, a kategóriában legjobban kidolgozott munka egyszerűsége és kompaktsága miatt remélhetőleg alkalmazásra is kerül majd az oktatásban (500.000 Ft ösztöndíj).
A pályázat edukációs kategóriájában Szolnoki Lea Anna vehette át a díjat többcélú edukációs tartalmú pályázatának hála
Rusz-Ajtony Eszter a ,,Tegyünk együtt” kategória díjazottjaként jelenhetett meg az estén, aki ,,Kertkalandok: Játék és szemléletformáló gyerekfoglalkozások” című pályaművével nyerte el a kategória díját. A mű kiválóan alkalmas lehet akár arra is, hogy a felnövekvő generáció szemléletének formálásán keresztül juthassanak el a felnőttekhez a környezettudatos életre ösztökélő hasznos információk, mindez az aprók számára játékos, szórakoztató formában. A komplex, humán-reál területeket egyaránt érintő pályamű az idősebb korosztály számára is továbbfejleszthető, és bízzunk benne, hogy megtalálja a további fejlődés lehetőségét az oktatásrendszerünkben is (300.000 Ft ösztöndíj).
Rusz-Ajtony Eszter a ,,Tegyünk együtt” kategória díjazottjaként jelenhetett meg az estén
Az Agrofórum média különdíjat Érdi Tamás ,,Földigiliszták szerepe a szarvasgomba-termesztésben” című munkájával érdemelte ki, amely a magyar mezőgazdaság egy speciális szegmensét érinti. A téma középpontjában az áll, hogy miképp nyílik lehetőség a földigiliszták felhasználására ökológiai szarvasgomba-termesztés keretein belül, Natura 2000 területen. Így a termesztés szempontjából új technológiának tekinthető, gyakorlati megközelítéseket tartalmazó értékes művet olvashatnak lapjainkon is (Média megjelenési lehetőség az Agrofórum print és online magazinjában.)
Kosztolányi Attila, az Agrofórum Kiadó Kft. ügyvezetője az Agrofórum média különdíj átadása közben
Az ,,Altair” különdíjban részesülhetett továbbá Pásztorik Patrik „A COMPASTOR vermikomposztálási technológia részletes leírása, és a giliszták tenyésztése és szaporítása”</em > című pályaművének köszönhetően (400.000 Ft ösztöndíj). Czinege Erik szerint még szakmai körökben sem ütötte át teljes sikerrel azt az ingerküszöböt a gilisztakomposzt hasznosságának ténye, mint amennyire az valójában megérdemelné, jóllehet a technológia már több mint egy évtizede a piacon van.
,,Belem” különdíjban részesült Bátori Levente „A földigiliszták szerepe a talajdegradáció csökkenésében” című pályaművével (400.000 Ft ösztöndíj).
A pályázat első három helyezettjét köszönthette Dr. Czinege Erik